Mit művelnek az euróval?
Egy hét alatt látványos gyengülést szenvedett el az euró a dollárral szemben. A befektetők egyre jobban azt árazzák, hogy az Európai Központi Bank legközelebb nagyot lép.
Egy hét alatt látványos gyengülést szenvedett el az euró a dollárral szemben. A befektetők egyre jobban azt árazzák, hogy az Európai Központi Bank legközelebb nagyot lép.
Az amerikai jegybank három kötvényvásárlási programjával közel 4,5 ezer milliárd dollárra növelte mérlegfőösszegét. Bár a kötvényvásárlások idén már véget érhetnek, ahhoz hogy ez a portfólió normalizálódjon 5-8 évre lesz szükség - mondta el Janet Yellen Fed-elnök a törvényhozók előtti meghallgatásának második napján.
Mai döntésén a vártnak megfelelõen szinten tartotta az eurózónás irányadó rátát az Európai Központi Bank (EKB) és más lépéseket sem tett a további lazítás felé. Az irányadó ráta így 0,25 százalékon, a betéti ráta pedig 0 százalékon maradt. Az euró mérsékelt erõsödéssel reagált a döntésre, amit újabb erõsödési hullám követett Mario Draghi elõzetes értékelésére. A kérdésekre válaszolva az elnök viszont elmondta, hogy a jövõ hónapban elképzelhetõ, hogy kamatot vágnak, csak még az új inflációs elõrejelzésekre várnak. Ezen mondatára pedig az euró azonnal beszakadt és az egész korábbi emelkedését letudta.
Fontosabb részletek
Idén gyorsabban nőhet az Egyesült Államok gazdasága, mint tavaly, de a munkaerő-piaci eredmények még mindig nem kielégítőek - mondta el Janet Yellen Fed-elnök a mai kongresszusi meghallgatásán, Washingtonban. A jegybankelnök a kockázatok közé sorolta az európai geopolitikai feszültségeket és a feltörekvő piacok helyzetét is, azok ugyanis jelentős pénz- és tőkepiaci stresszt okozhatnak.
Az újra emelkedésbe kezdett euróövezeti inflációs számok miatt jelentősen lecsökkent az esély rá, hogy az Európai Központi Bank további lazító intézkedéseket vessen be. Így pedig azt mondhatjuk, a hét legsúlyosabb eseményének kihúzták a méregfogát, a piac ugyanis erős konszenzussal szinten tartást vár. Figyeljünk ugyanakkor az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéseire, amik hazánkat is érintik!
A mai napon ismertetett döntés szerint további 10 milliárd dollárral lassulnak az eszközvásárlások az Egyesült Államokban. A Fed Nyíltpiaci Bizottságának tagjai teljes összhangban döntöttek erről a közlemény szerint, ami egyébként nagyrészt a korábbi iránymutatásukat ismétli el. Ez már sorban a negyedik kamatdöntés, amin 10 milliárddal lassítottak, és így a vásárlási keret 45 milliárd dollárra módosult, amiből 20 milliárd megy jelzálog-fedezetû értékpapírokra és 25 milliárd államkötvényekre. Mindez nem meglepetés, hiszen a piac pontosan ezt várta, jelentős reakció a határidős kamatokban ezért nem is látszik. A jegybanki közleményben arra tesznek utalást, hogy amennyiben a munkaerőpiacon látott kedvező folyamatok kitartanak akkor tovább folytatják a lassítást. Ezzel az ütemmel egyébként már év végére lezárulhat a válság szülte mennyiségi lazítás harmadik köre is.
A vártnak megfelelően nem lépett a Bank of Japan (BoJ) a mai napon sem. A jegybank egyelőre az áprilisi adóemelés hatásait vizsgálja és továbbra is úgy véli, hogy a 2 százalékos inflációs céljuk a 2015-ös fiskális évben már teljesül.
A jegybanki modellek mind az USA-ban, mind Japánban rosszul jelezték előre az infláció pályáját a legutóbbi recessziós időszakban, illetve az azt követő fellendülési szakaszban is. Ebből kifolyólag Janet Yellen Fed-elnök szerint, most különös figyelemmel kell követniük az infláció alakulását, ugyanis elképzelhető, hogy az előre jelzettnél sokkal lassabban tér csak vissza célértékükhöz. Ha pedig így lesz, akkor a vártnál hosszabban maradhatnak alacsonyan a rövid hozamok.
Még mindig óriási a káosz a sajtóban és az emberek gondolkodásában a világ nagy jegybankjainak eszközvásárlási programjaival kapcsolatban. Gyakorta találkozni kétkedő hangokkal, amik szerint ez a sok "pénznyomtatás" valójában nem is ér semmit, legfeljebb a tőzsdéket hajtja. Márpedig nem egy kutatás irányul arra, hogy megmérje az adott országok GDP-jére gyakorolt hatását ennek az eszköznek és pontosan ezt teszi az angol jegybank legújabb tanulmánya is. Ebben pedig a korábbi szakirodalomhoz hasonlóan, statisztikailag szignifikáns, pozitív hatásokat mutatnak ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság esetében.
Az euró manapság látott erős szintje keresztbetett az Európai Központi Banknak, azzal hogy fél százalékkal tovább csökkentette az egyébként is erőteljes dezinflációs nyomás alatt levő eurózónás fogyasztói árindexet. Ezt megelégelve Mario Draghi EKB-elnök a hétvégén kijelentette, hogy az árfolyam további erősödése monetáris lazítást fog eredményezni. Az euró jelentősen gyengült az elnök szavaira.
A mai napon szinten tartotta az irányadó rátát 0,5%-on a Bank of England és az eszközvásárlási keretéhez sem nyúlt hozzá. A jegybank tehát továbbra is kivár, a befektetők pedig az első kamatemelés időpontjára spekulálhatnak.
A tegnap este megjelent jegybanki jegyzőkönyv nyugtatólag hatott az amerikai pénz- és tőkepiacokra, ugyanis fényt derített rá, hogy a Fed döntéshozói különösen aggódnak a piac reakciói miatt. Sőt, arra is fény derült, hogy a többség túlzónak tartja a legfrissebb kamatpályára vonatkozó előrejelzéseikbe belelátott irányváltást.
Az Európai Központi Bank nemcsak kedvezőtlen sokkhatás estén szánhatja el magát egy újabb lépésre, hanem a hosszan alacsony inflációs kilátások esetén is - mondta a mai napon Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke. Ezzel tehát újabb üzenetet hallhattunk az EKB reakciófüggvénye kapcsán, ami arra utalhat, hogy a jegybank egyre jobban aggódik az inflációs környezet miatt és próbálja felkészíteni a piacot egy esetleges nem konvencionális lépésre.
A mai ülésén nem lazított tovább a japán jegybank és a közleményükből, illetve a jegybankelnök szavaiból, arra lehet következtetni, hogy nem is fognak a jövőben sem. Az áfaemelés kedvezőtlen hatásait csak átmenetinek látják és teljesíthetőnek vélik a 2 százalékos inlfációs céljukat is a jegybanki időhorizonton. A jen árfolyama ez alkalommal nem reagált érdemben az elhangzottakra.
Nemcsak az eszközvásárlások idei kivezetése lesz érdekes a piac számára, hanem az is, hogy az amerikai jegybank mikor hagy fel az eddig megvásárol és lejáró kötvények újbóli befektetésével. John Williams, a San Francisco-i Fed elnöke szerint ez a lépés erős jelzés lehet majd a piac számára arra vonatkozólag, hogy mikor kezdődik meg a monetáris szigorítás, vagyis a kamatemelési ciklus.
A héten a piac fókuszában az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntése lesz. Az elmúlt időszakban több érdekes utalást is hallhattunk vezető EKB-tisztségviselőktől arra vonatkozólag, hogy nyitottak a további lazítás iránt, de a piac mégsem számít kamatvágásra a héten. Ez a konszenzus ugyanakkor borulhat, ha az eurózónás fogyasztói árindex mai közlése a vártnál is erősebb dezinflációt mutat.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénteki figyelmeztetése szerint a pénzügyi piacok akár "jelentős zavarokra" is számíthatnak, mikor a fejlett gazdaságú országok központi bankjai csökkenteni kezdik államkötvény vásárlásaikat.
Mai kamatdöntő ülésén 10 bázisponttal vágta a kamatot a jegybank. Ezzel holnaptól a ráta 2,6%. A piac előzetesen megosztott volt, de a szûk többség 10 bázispontos kamatvágást jósolt, a kisebbség pedig azt, hogy a jegybank leállítja a lazító ciklusát.
Ez volt a 20. kamatvágás a sorban, és mivel ezúttal az inflációs jelentés bázisán született a döntés, feltehető, hogy - hacsak valami váratlan világgazdasági sokk nem történik - nem is ez volt az utolsó.
A mennyiségi lazítás továbbra sem zárható ki az Európai Központi Bank eszköztárából - mondta az éppen konzervatívabb monetáris politika mellett kardoskodó német jegybank elnöke, Jens Weidmann. A Bundesbank elnöke ráadásul hozzátette, hogy a negatív betéti rátát alkalmasabb eszköznek tartja minden másnál az euró erősödésének megállítására, ami az inflációs céljuk elérését is hátráltatja. Az euró a hírekre gyengüléssel reagált.
Az elkövetkező hat hónapban még újabb piaci ralinak nézhetünk elébe, de azt követően az Egyesült Államok gazdasága csalódást fog kelteni. Emiatt pedig a jelenleg túlértékelt eszközárak esetében eladási hullám bontakozhat ki és ezért az amerikai jegybank, a Federal Reserve sem akkor fog szigorú monetáris politikára váltani, amikor a piac számít rá. A fejlett világ jegybankjainak mennyiségi lazítási programja pedig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, cserébe kockázatokat hordoz magában a hosszú távon - véli Lars Seier Christensen, a Saxo Bank társalapítója és vezérigazgatója, akivel a globális makrogazdasági kilátásokról beszélgettünk magyarországi látogatása során.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
